Kövér Béla Bábszínház - Színház - Szeged

Kategória:
Feltöltő neve: rf204
Feltöltés ideje: nincs megadva
Cég címe: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 50.
E-mail cím: kover@tiszanet.hu
Telefonszám: Tel/FAX: 36/62/420-912
Google Map
Kedvencekbe!
Leírás: 1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülõi támogatással bábszínházat hozzanak létre. A Szabad Mûvelõdési Felügyelõség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdõdött a színház építése. Az elkészített bábszínpad végül a piarista gimnázium rajztermében került felállításra. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával. Az évad során még négy darab került színre: Moliere: Botcsinálta doktor, Arany János: A bajusz és Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Az 1947/48-as évadot már a Dugonics Gimnázium alagsorában kezdték, az itt kialakított színházteremben. A város hamar megismerte a lelkes kis társulatot, hisz 1948 nyarán már az Ipari Vásáron léptek fel. 1948 õsze nem múlt el nyomtalanul a színház életében. A Szabad Mûvelõdési Felügyelõség helyett a Pedagógus Szakszervezet vette át az irányítást. Az alapító bábosok közül egyedül Kövér Béla maradt meg mûszakiként. Az 1954-ig terjedõ idõszakban a Bábszínház szó szerint a létéért küzdött. Többször kellett költözni: az iskolai államosítások miatt elõször a Kereskedelmi és Gyorsíró Iskolába (1950-52), majd a Pedagógus Szakszervezet Oroszlán utcai helyiségébe (1952-1954). Végleges megoldást a Szegedi Fémipari Vállalat és a Városi Tanács segítségével, a társulat által saját kezûleg épített új bábszínház jelentette a Dózsa György utcában. A "Kamara Bábszínház" 1954. október 16-án nyitotta meg kapuit a közönség elõtt, Szilágyi Dezsõ: Mackó Mukik c. bábjátékával. A Bábszínház kezdettõl fogva a Városi Tanács fennhatósága alatt mûködött, majd 1959-tõl a közvetlen gazdasági felügyeletet a November 7. Mûvelõdési Otthon látta el. 1955 és 1959 között a színház sok tájelõadást tartott, részben az anyagi helyzete javítása miatt is. Ebben az idõszakban négy megye, 45 helységébe látogattak el. A vendégjátékok megszûnte, valamint a hatékonyabb tanácsi támogatás lehetõvé tette, hogy a színház mûvészi színvonala jelentõsen emelkedjen. Az elsõ állomás 1960-ban a Lúdas Matyi új feldolgozású bemutatója volt, mely a "naturális bábjátszás" korszakában úttörõ lépésnek számított. Budapesten a vidéki bábcsoportok fesztiválján még nem mindenki fogadta el ezt a kezdeményezést. Az 1960 októberében bemutatott "Árgyélus királyfi" már mind a közönség, mind a szakma elismerését elnyerte. Az új utak keresésében dr. Kövér Béla támasza, barátja Koós Iván tervezõ volt, aki ettõl az idõszaktól kezdve végig, szívesen segített az amatõr együttesnek. 1964-tõl a társulat, már Szegedi Bábszínház néven szerepelt. Az együttes tagjai hétvégeken két elõadást játszottak. A Bábszínházi bérletrendszer is ekkor alakult ki, évi öt bemutatóval. 1965-tõl 1974-ig évenként felváltva hol a békéscsabai, hol a pécsi nemzetközi bábfesztivál vendége volt a bábcsoport. A késõbbiekben az együttes energiáját meghaladta a mindenképpen többlet energia befektetést igénylõ fesztiváli felkészülés. Nem szabad feledni, hogy a csoport minden tagja munkája mellett bábozott (dr. Kövér Béla akkoriban Szeged legnagyobb vállalatának, a DÉLÉP-nek volt a személyzeti igazgatója). 1977 ismét új fejezetet jelentett a Bábszínház életben. Együttmûködési szerzõdést kötöttek a Szabadkai Gyermekszínházzal elõadások cseréjére. Ez a kapcsolat napjainkig is tart. 1979-ben a Bartók Béla Mûvelõdési Központ vette át a Bábszínház irányítását. 1983-ban és 1984-ben a DÉLÉP Vállalaton keresztül NDK-beli vendégszerepléseken vett részt az együttes. Német nyelven adta elõ a Jancsi és Juliska és a Kiskacsa és barátai c. elõadásokat. 1984. májusában a Dózsa György utca 2. szám alatti épületet el kellett hagyni, mert az épületben födémcserét kezdtek. Az új épület, azonban még nem volt kész, ezért átmenetileg a Bartók Béla Mûvelõdési Központ nagytermében építettek színpadot. 1987. október 25-én új korszak kezdõdött a 40 éves Bábszínház történetében. Elkészült a Bakonyi Tibor által tervezett korszerû, mindentudó Lenin krt. 50. sz. alatti színházterem, melynek nézõterét Szekeres Mihály belsõépítész tervezte. A Bábszínház jelenleg is ebben az épületben üzemel. Közben az országban egyre-másra alakultak az önálló bábszínházak, így megteremtõdött a külsõ feltétele egy profi bábszínház alapításának. 1993-ban Szeged MJV Közgyûlése megalapította az önálló Szegedi Bábszínház intézményt. Az új státusz, új kihívásokat jelentett. Többek közt, a megnövekedett elõadásszámot (a korábbi heti két elõadás helyett ma hat elõadást játszik a Bábszínház) kiszolgáló, szakképzett személyzetet kellett összehozni. 1995-ben a külföldi partnerszínházak köre a Temesvári Bábszínházzal bõvült. 1996-ban a Bábszínház felvette, az 1994-ben elhunyt dr. Kövér Béla nevét. A szakképzett személyzet képzése érdekében, 1996. januártól beindult a bábszínészképzõ stúdió. 1998-ban nyolc fõ kapott bábszínész oklevelet. A stúdió tovább folytatódott, 2001-ben újabb hat fõ végez. A speciális bábkészítõ szakma külön bábkészítõ tanfolyam beindítását tette szükségessé. A végzettek közül ma ketten dolgoznak a Bábszínháznál. Szeged MJV Közgyûlése elfogadta a kultúra területén mûködõ intézmények közép és hosszú távú fejlesztési programját. Ennek keretén belül a továbbiakban meg kell oldani, az idõközben kereteit kinövõ Bábszínház, létszám és helyiség gondjait is. Napjainkra térve elmondhatjuk, hogy a fennállásának 55. évfordulóját ünneplõ Kövér Béla Bábszínház folyamatos, élõ kapcsolatot tart fenn a régió magyarlakta területein mûködõ gyermekszínházakkal. Az együttes rendszeresen látogat el Románia és Szerbia közeli városaiba, ugyanakkor igyekszik minden rangos hazai fesztiválon is megjelenni. Szegeden pedig tovább folytatja bábszínházi elõadásait, remélhetõen a kis és nagy nézõk megelégedésére.